Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A dietetikus helye és szerepe az oszteoporózis megelőzésében és kezelésében

Összefoglaló
A dietetikus szerepét akkor tudjuk megfelelően értelmezni az oszteoporózisban szenvedő betegek kezelésében és e betegség kialakulásának megelőzésében, ha a diéta szó fogalmának eredetéhez, a szabályozott életmód jelentéstartalomhoz térünk vissza. Még inkább így van ez, ha röviden áttekintjük az oszteoporózis kialakulásában szerepet játszó tényezőket, különös tekintettel az életmódra. A már meglévő betegség esetén a táplálkozást mint gyógytényezőt vizsgáljuk az életkori sajátosságok, egyéb kísérő betegségek figyelembevételével. Mindezek áttekintése után válik nyilvánvalóvá a dietetikus szerepe a teammunkában mind a prevenció, mind a gyógyítás tekintetében.

A már kialakult csontritkulást meggyógyítani nem lehet, ezért nagy szerepe van a megelőzésének. Ezt a gyermek- és ifjúkorban érdemes elkezdeni. A lányok növekedése körülbelül 15-17, míg a fiúké 17-19 éves korig tart, ám a legnagyobb csonttömeg kialakulása 25-30 éves korra tehető. Ennek kialakulását 70-80%-ban genetikai adottságok határozzák meg, de 20-30%-ban életmódbeli tényezők is fontos szerepet játszanak, különös tekintettel arra, hogy ezeket az egyén megfelelő tudás birtokában saját maga befolyásolhatja. Az életmódbeli tényezők közül ezúttal a táplálkozással foglalkozunk bővebben. A kalciummal és D-vitaminnal való megfelelő ellátottság a fiatal korosztály táplálkozásának kardinális kérdése. A serdülők és a fiatal felnőttek kalciummal való ellátottsága csak 60-70%-a a kívánt mennyiségnek. (1)
A felvilágosítómunkában nagy szerepe van a dietetikusnak, akinek figyelmet kell fordítania a fogyókúrákra, a divatos táplálkozási irányzatokra, a bőséges üdítőital-fogyasztásra, a táplálkozási devianciákra (1. táblázat).

Korosztályi sajátosságok

Várható következményei

Divatfogyókúrák

Elégtelen kalcium- és vitaminfogyasztás

Hagyományostól eltérő táplálkozási irányzatok: vegetarianizmus szigorúbb irányzata

Kalcium-, laktóz- és fehérjehiányos,rostban túlzottan gazdag táplálkozás

Bőséges üdítőital-fogyasztás

Megnövekedett foszforfogyasztás

Megváltozott italfogyasztási szokások

Sok üdítő, kevés tej

Anorexia nervosa, bulimia nervosa

Elégtelen tápanyagfelvétel

1. táblázat: a fiatal korosztály egészséges táplálkozását befolyásoló tényezők és következményeik az oszteoporózis preventív diétájára

A kalciumon kívül a fehérjék, a vitaminok és más ásványi anyagok is fontosak a csontképzésben. Közismert tény, hogy a kalcium beépülését a D-vitamin és a tejcukor segíti, a nagy foszfortartalom és a túl sok zsiradék viszont gátolja. A kalcium felszívódását a táplálék nagy oxalát-, rost- és fitáttartalma csökkenti, míg a laktóz és a C-vitamin növeli. (4)
A szakszerű felvilágosításhoz a következőkre van szükség:
- a nyersanyagok és az élelmiszerek kalcium- és foszfortartalmának, illetve arányuknak az ismerete;
- a kalciumban gazdag nyersanyagok, élelmiszerek és a belőlük készíthető ételek ismerete;
- a foszforban gazdag nyersanyagok és élelmiszerek ismerete;
- a kalciumszükséglet ismerete korosztályonkénti bontásban;
- a kalcium felszívódását és beépülését elősegítő, illetve gátló tényezők ismerete;
- az életkori sajátosságok ismerete és figyelembevétele.
A mozgásszegény életmód, valamint az elégtelen kalcium- és D-vitamin-felvétel nemcsak a fiatalkori csontépülést akadályozza, hanem időskorban is gyorsítja a csontvesztést.

A táplálkozás szerepe az oszteoporózis megelőzésében
A kifejlődött betegségben - mint említettük - a gyógyítás lehetőségei még korlátozottak, ezért az oszteoporózis elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a megelőzés, amelynek fontos része a táplálkozás. A hazai táplálkozási ajánlások a serdülőknek 1000-1200 mg, a felnőtteknek 800-1000 mg kalciumfelvételt javasolnak (2, 3). Az amerikai ajánlás ennél nagyobb értékeket határoz meg (2. táblázat). A legjobban hasznosuló kalciumforrásaink a tej és a tejtermékek, amelyekben a nagy kalciumtartalom a hasznosulását segítő tejcukorral és D-vitaminnal párosul. A húsok közül csak a halak kalciumtartalma emelhető ki, mert a többiben ez az elem nem jellemző. Bizonyos zöldségek és gyümölcsök is jó kalciumforrásnak tekinthetők, azonban a növényekben előforduló bizonyos anyagok rontják a felszívódását (3. táblázat). Ha egynapi étrendünkben reggelire három dl tejet iszunk, ebédre busát kapunk burgonyapürével, vacsorára pedig megeszünk öt dkg trappista sajtot, már elértük a napi 1000 mg kalciumfelvételt.

 

Magyar

USA

Fiú 11-18 év

1000-1200

1300

Lány 11-18 év

1000-1200

1300

Felnőtt 19-59 év

800-1000

1000

Felnőtt 60 év felett

1000

1200

Terhes nő

1200

1000-1300

Szoptató nő

1200

1000-1300

2. táblázat: a kalciumszükségletre vonatkozó ajánlások (mg/nap)

A foszfor nagyban rontja a kalcium felszívódását. A kalcium és a foszfor optimális aránya 1:1 - 1:1,5. (3) Az ettől eltérő arány, például a kevés kalcium és a sok foszfor rontja a kalcium-anyagcserét, s a csont kalciumtartalékai felhasználódnak. Nagy foszfortartalma van a húsoknak, a belsőségeknek, a tejnek, a tejtermékeknek (sajtoknak) és a hüvelyeseknek, az italok közül pedig a kólának. Minthogy az utóbbiban nincs kalcium, a csontritkulás megelőzése érdekében kívánatos lenne fogyasztásának a csökkentése. Összefoglalva azt ajánlhatjuk, hogy naponta fogyasszunk tejet, tejtermékeket, zöldségféléket és gyümölcsöket, s mérsékeljük a nagy foszfortartalmú nyersanyagok, élelmiszerek és üdítők fogyasztását.
A túlságosan nagy fehérjefogyasztás növeli a kalcium ürítését a vizelettel, vagyis az ajánlott mennyiségű és minőségű fehérjefogyasztás túllépése nem segít, hanem inkább ront a szervezet kalciumtartalmán.
A D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatornából, s közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Az állati eredetű élelmiszerek D2- és D3-vitamint, a növényi eredetűek csak D2-vitamint tartalmaznak.

Szekunder prevenció és a táplálkozás
A szekunder prevenció és ebben a diéta különlegesen fontos a fokozott rizikófaktorú egyének esetében, ezért a táplálkozási szakembernek helye lenne a veszélyeztetetteket kiszűrő központokban is.
Az oszteoporózisnak primer és szekunder formája van. A primernek két típusa van: a posztmenopauzás, amelyet I. típusúnak, és a szenilis, amelyet II. típusúnak is neveznek. (5) A felosztásnak dietetikai szempontból azért van jelentősége, mert más-más életkori sajátosságokat - megváltozott energiaszükségletet, kísérő és kiváltó betegségeket stb. - kell figyelembe venni az étrend összeállításakor, a tanácsadáskor.
Posztmenopauzás oszteoporózisban a gyógyszeres terápia kiegészítéseként jól alkalmazható a kalciumban és D-vitaminban gazdag diéta. Összeállításánál a következő szempontoknak kell érvényesülniük.

Tej és tejtermékek

Halak

Zöldségek, gyümölcsök

Tej 120

Busa 130

Paraj 133

Trappista sajt 600

Fogas 210

Banán 110

Ementáli 800

Olajos hal 270

Mák 968

3. táblázat: az élelmiszerek kalciumtartalma (mg/100 g)

Az életkor előrehaladtával csökken az energiaszükséglet, s erre a tanácsadás keretében fel kell hívni a figyelmet. Minthogy a társadalom elvárása a sovány alkat, ez időszakos, ám évente többször ismétlődő, szakszerűtlen fogyókúrára "készteti" a nőket. Ennek következtében a kalciumfelvétel jóval alatta marad az ajánlott értéknek. Az evés sokszor kávéval, kólával való pótlása, valamint a rostkoncentrátumok túlzott fogyasztása még inkább gátolja az egyébként is kevés kalcium felszívódását és hasznosulását. Ennek ellensúlyozására megfelelő kalcium- és foszfortartalmú nyersanyagokat és élelmiszereket kell beiktatni az étrendbe. Ennek szakszerű nyersanyag-válogatás és ételkészítési technológia a feltétele. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni az egyén életmódját, s ahhoz, hogy a diétát hosszú távon alkalmazza, meg kell ismertetni vele a kalciummal dúsított élelmiszereket, táplálékkiegészítőket és alkalmazásukat. De arra is ügyelni kell, hogy az esetlegesen fennálló betegségek diétás előírásai összehangolódjanak az oszteoporózis étrendjével.
A szenilis oszteoporózis diétájának összeállításakor szem előtt kell tartani, hogy az életkor előrehaladtával csökken az energiaszükséglet (húszéves kortól tízévenként 2-3%-kal csökken az alapanyagcsere; a hetvenéves ember esetében ez már több mint 20%), romlik a tápanyagok (fehérje és kalcium) felszívódásának hatásfoka, s a kalcium felszívódását elősegítő D-vitamin mennyisége is kevesebb, mert az idős emberek kevesebbet tartózkodnak a napon, illetve a táplálkozásuk gyakran D-vitaminban szegény. Minthogy ebben az életkorban gyakran fordul elő hipertónia, ateroszklerózis, diszlipidémia és NIDDM, a gyógyszeres kezelésük mellett szükség van az adott betegséghez igazodó diéta betartására, az oszteoporózis és a kísérő betegségek diétájának összehangolására.
Részben anyagi okokból, részben az ismeret hiánya miatt az idős korosztály nem fogyasztja kellő adagban a kalciumban gazdag nyersanyagokat és élelmiszereket. Magyarországon az idős emberek kis százaléka él nagycsaládban, ahol az étkezésük biztonságosabban megoldható. A kívánatos ételek elkészítésének akadálya lehet az egyedül élő nők "egymagamra nem főzök" magatartása, amely mögött sokszor a család hiánya, az élettárs elvesztése, a magány miatt kialakuló különböző fokú depresszió áll. Az egyedül álló férfiak esetében viszont az ételkészítési ismeret elégtelensége és a mozgáskorlátoltság a vezető ok.

Szekunder oszteoporózis és a diéta
Ilyenkor a csontritkulás ismert betegség következményeként jön létre. (5) Közülük elsősorban azokat emelem ki, amelyeknél az alapbetegség is különböző szintű étrendi változást igényel:
- glükokortikoid-túlsúly (Cushing-szindróma);
- cirrózis;
- inzulindependens diabétesz;
- idült vesebetegség;
- tejfehérje-intolerancia;
- felszívódási zavarok.
Dietetikai szempontból a bizonyos alapbetegségekkel kapcsolatos diétás megszorításokat nehéz összehangolni az oszteoporózis diétájával. Sok esetben a táplálékkiegészítők és a kalciumkészítmények igénybevételére is sor kerülhet.

A dietetikus szerepe az oszteoporózis megelőzésében és a gondozási teamben
A dietetikusnak feladata van:
- a terhestanácsadásban;
- az egészséges táplálkozásra nevelésben az iskolás korosztály és a felnőtt lakosság körében;
- a nőgyógyászati klimax-oszteoporózis ambulancián;
- az oszteoporózis-ambulancián;
- a kórházakban a beteg étkezési szokásainak megismerése és elemzése után a személyes és a csoportos tanácsadásban, a betegtájékoztatók, táblázatok, étrendminták és receptúrák összeállításával a diéta alkalmazhatóságának hatékonyabbá tételében;
- az otthonápolásban. Az igény szerinti látogatás alkalmával a dietetikus felméri a szociális helyzetet, és segít a diétát az adott körülményekhez adaptálni. Figyelembe veszi az egyéb betegséggel kapcsolatos étrendi megszorításokat, s ezekre megtanítja a beteget és hozzátartozóját.
Ha összetett a diéta, egy alkalommal a hozzátartozóval közösen vásárol be és főz. Bizonyos betegségek (például diabétesz, vesebetegségek) esetén többszöri személyes kontrollra kerít sort. Idősek, illetve egyedül élők esetében, ha az étkeztetés szociális gondozó részvételével központi helyről történik, az intézmény dolgozóival megismerteti a kalciummal dúsított termékeket és táplálékkiegészítőket.
Az oszteoporózis megelőzésében és kezelésében a szakemberek széles körét magában foglaló team növeli a gyógyítás hatékonyságát, amely rövid távon a beteg elégedettségének növekedésében, hosszabb távon pedig a finanszírozás gazdaságosságában is megnyilvánul. Az alkalmazhatóság pénzügyi hátterének megteremtése nélkül még csak elszórtan fordul elő, hogy dietetikust rendszeresen foglalkoztatnak.

Irodalom:
1 Aztman, A. (szerk.): Az iskolaegészségügy kézikönyve. Anonimus, Budapest, 1998, pp. 33.
2 Barna, M. (szerk.): Táplálkozás-Diéta. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996.
3 Bíró, Gy., Lindner, K. (szerk.): Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1995.
4 Bölcsföldiné Dósa, É.: Elfogynak a csontjaink. Betegtájékoztató, 1996, pp. 18.
5 Lakatos, P. (szerk.): Osteoporosis, osteomalatia, hyperparathyreosis a gyakorlatban. Mediphontana, 1994.
6 Nikolics, K., Pintér, A., Gaálné Labáth, K.: Csontritkulás és táplálkozás. Anonymus, 1996.

 
Erdélyi Aliz dietetikus
a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.